Fesztivál

IV. Lengyelországi csángó fesztivál

05.10. Gdańsk / Dom Zarazy, Stary Rynek Oliwski 15 / Klub Paszcza lwa, ul. Kwietna 39
06-08.10 Toruń / Ethnographic Museum, 19 Wały Gen. Sikorskiego St.

Toruńba invitáljuk Önt Magyarország, Lengyelország és Ukrajna hagyományos kultúrájának ünneplésére – a lengyelországi Csángó Fesztiválra. A Fesztivál fenntartja és feleleveníti a hagyományokat, felmelegíti a kapcsolatokat és barátságokat teremt a hagyományos kultúrák kedvelői között a közösség, a szórakozás és a kikapcsolódás érzésén keresztül.
Az idei fesztivál is tele lesz különféle látnivalókkal és eseményekkel – zenei, tánc- és énekműhelyekkel, táncmulatságokkal, koncertekkel és kiállításokkal.

Nagyszámú magyarországi művészt látunk vendégül.

Torunban nyílik meg Dávid Júlia festűművész kiállítása, mely aztán Lengyelország más városaiban is látható lesz. A művésznővel találkozhatnak a vendégeink. Jönnek a csángó (magyar) nép képviselői: Moldvából Petrás Mária, az ismert népdalénekes és keramikusművész, Gyimesből pedig Lukács István zenész. Csángó dallamok csendülnek fel Sámsondi Gergely,Bolya Dániel és Gyulai Vajk Máté előadásában. Ott lesz még Gyulai Farkas Gábor, hegedűs és csángó énekes, valamint. A résztvevőknek lehetőségük lesz csángó táncokat tanulni a terület egyik szakértőjétől, Skopp Júliától.
A lengyel Kárpátaljáról származó dallamokat és énekeket Jan, Kacper és Zuzanna Malisz (Malisz Band formáció Kis-Beszkid), a lengyel-ukrán előhegységből pedig Pawel Iwan ad elő ukrán művészekkel, Maksym Nakonieczny hegedűs, Severyn Danyleiko basszusgitáros és a kiváló hegedűs és énekes Serhiy Ohrimchuk előadásában.

A csángó dallamokra épülő zenei improvizációs műhelyt Kazimierz Nitkiewicz, a főként a Varsói Érzelmi Zenekarból ismert nagyszerű trombitás vezeti.
Örömmel mutatjuk be a hagyományos kultúra különböző helyekről érkező művészeit és animátorait: Elsősorban Poznańból – Jacek és Alicja Hałas, a Poznańi Táncház 2000-es alapítói, a csángó zene és tánc szerelmesei, Lengyelország legérdekesebb népi formációinak tagjai, nemzetközi művészeti és színházi dolgok társalkotói, Toruńból – Marta Domachowska, Katarzyna Kostańska-Maziarz és Dominik Wóltański, Gdanskból – Piotr Kluczek és Magdalena Olkiewicz. A hagyományok ápolása a mindennapi életben fontos – ez hozza össze a nemzetiségeket. Emellett az olyan vegyes területek, mint a csángók által lakott rész és az egész Kárpátalja, segítenek megérteni az emberiséget, és példát mutatnak arra, hogyan lehet békében és harmóniában élni. A folklórban mindent megtalálhatunk: minden nemzet történelme mélyen bele van írva kulturális örökségébe. „Szeretnénk felszínre hozni ezeket a gazdagságokat, és felhasználni őket életünk, egészségünk és szívünk gazdagítására ” magyarázzák a fesztivál szervezői az Aeris Futuro Alapítvány és a Szépszerével együttes részéről. A magyar csángó hagyományok zenéje egyedülálló – középkori dallamok, cigány, zsidó, balkáni, sőt lengyel ritmusok is felcsendülnek. A csángó táncok előnye, hogy a legtöbbjük körtánc, így nincs szükség partnerre, és a lépések általában egyszerűek.

Lengyel és magyar táncházak fesztiválja

Lengyelországban a nagyvárosiak körében a hagyományos népi kultúra újjáéledésének lehetünk tanúi. Az ötlet Magyarországról érkezett, ahol több mint fél évszázaddal ezelőtt indult el a táncházmozgalom. A Lengyelországi Csángó Fesztivál jó példa a táncházmozgalom és egyben a hagyományos kultúra virágzására: együtt táncolunk, zenélünk és énekelünk. A különböző vérmérsékletek, szokások összeolvadása és a lengyel művészekkel való közös zenélés és táncolás öröme adta az ötleteket az idei fesztiválhoz.
Szeretnénk új embereket is bevonjunk ebbe a körbe, ebbe a hangulatba, hogy ők is átélhessék azokat a jó érzelmeket, amelyeket mi is átélünk, miközben már elmerültünk a hagyományos kultúra szépségében – teszik hozzá a szervezők.
A rendezvények szervezésében az ökológiai és szociális megoldásoknak hagyományunk van.
Joanna Mieszkowicz az Aeris Futuro Alapítvány részeként 2009 óta társalkotója a Green Events programnak. A szervezet támogatja a környezetbarát és társadalombarát innovációkat, és ezeket igyekszik megvalósítani a rendezvények szervezése során. Hasonlóan gondolkodnak a magyarországi szervezők, a Szépszerével zenekar tagjai is.

A Csángó Fesztivál zöld szabályai között szerepelnek:

• A koncerteket és táncokat élőzenével, mesterséges hangosítás nélkül tarjuk.
• Kerüljük a légkondicionálást, az egészségtelen mesterséges világítást (led), a felesleges nyomtatást és a hulladéktermelést.
• A szárazföldi tömegközlekedésre, a telekocsikra, helyenként a kerékpározásra és a gyaloglásra is támaszkodunk.
• Olyan rendezvényhelyszíneket választunk, amelyek jó összeköttetésben vannak a város, a régió és Lengyelország különböző részeivel.
• Fogyatékkal élők számára kialakított rendezvényhelyszíneket választunk.
• A helyi, káros vegyi anyagoktól, génkezelés mentes, jobbára húsmentes élelmiszerekre összpontosítunk.
• Bemutatjuk és támogatjuk a gasztronómiát.
• Bemutatjuk és támogatjuk a kulináris örökséget – itt nem találkozik a nemzetközi márkák termékeivel.
• Bemutatjuk az etnikai kisebbségek kulturális örökségét.
• Támogatjuk az alulról jövő művészeti és környezetvédelmi kezdeményezéseket – együttműködünk civil szervezetekkel.
• Összehozzuk a generációkat – bevonjuk az időseket és a fiatalokat, valamint a kisgyermekes családokat.
• Nemzeteket és generációkat egyesítünk a közös értékek nevében.

A szervezőkről

Lengyelországból: Joanna Mieszkowicz, az Aeris Futuro Alapítvány alapítója és hosszú távú elnöke. Innovatív projekteket valósít meg a kulturális és természeti örökség védelme és népszerűsítése érdekében. Több mint két évtizede a hagyományos csángó táncok szerelmeseként táncműhelyekben, táborokban és táncházakban (táncház) vesz részt. Kreatív szervező – 2008-ban készítette el az első csángó táncházakat (hu: táncház), 2019 óta rendszeresen csinálja, 2020 őszétől pedig elindította a lengyelországi Csángó Fesztivált.

Magyarországról: Sámsondi Gergely és Gyulai Farkas, a Szépszerével együttes 2008 óta minden szerdán táncházat tart a budapesti Gellért-hegyen. A zenét és a népszokásokat saját tapasztalatból tanulták meg, hiszen falusi zenészek tanítványai, főként Erdélyből (Erdély), a ma Romániához tartozó, egykor Magyarországhoz tartozó területről. Sajnos az őshonos művészek többsége már nem él, ezért még nagyobb érték a résztvevők számára itt Lengyelországban – a lehetőség, hogy megérintsék az élő történelmet.

Társszervező:

dr: Maria Znamierowska-Prüfferowa Néprajzi Múzeum Toruńban (1959 óta): egyike a három független lengyelországi néprajzi múzeumnak. A múzeum alapvető feladata a gyűjtés, a tudományos feldolgozás, a tárolás, a védelem, a megőrzés és a kulturális javak elérhetővé tétele az emberek számára. A múzeum a néprajzra és a kapcsolódó tudományokra vonatkozó dokumentációs anyagokat is összegyűjti. Oktatási és kiadói tevékenységet is folytat, valamint együttműködik a hasonló célokkal rendelkező szervezetekkel. A Toruńi Néprajzi Múzeum működési területe egész Lengyelország, különösen a Kujawszko-Pomorszki vajdaság területe.

Szponzor:

Wacław Felczak Alapítvány, Budapest

Társszervezők:

Gdanski magyar konzulátus
Toruni néprajzi múzeum